19♥

19. Fejezet~Üzenet

   A VEREKEDÉST KÖVETŐ EGY HÉTBEN A TÉMA OTT VIRÍTOTT AZ ARCOMON: A VEREKEDÉS. Amberlie addig nem jött iskolába, amíg el nem múlt az arcán lévő rondaság. Nem az állandó, hanem a folt.
   De ez az egy hét sem ment simán. Ahányszor beléptem az iskolába indulatkezelési problémákkal bombáztak, némelyek még szórólapokat is adtak intézetekről. Mosolyogva megköszöntem, majd tovább mentem. Clay viszont még mindig nem szólt hozzám. Bajban ismerszik meg a jó barát. Mondta egy hang a fejemben. Ebben a pillanatban nem az első gondolatom kapcsolódott a skizofréniához. Az csak a második volt, de a legelső az Clay körül forgolódott. Ő nem lenne a barátom, igazán? Sohasem volt az?
   Viszont Clay-t, hamar elfelejtettem, amikor hazaérve megnéztem a postafiókomat. Kaptam vagy hét üzenetet idegkezelős táborokról, két reklámot és egy üzenetet Keisy Clapsbourg-től. Ő alapította a dániai fogyókúrás tábort. És most azt akarta, hogy menjek oda vissza.

   Szia Skylar!
   Remélem, minél előbb megkapod ezt a levelet. Nagyon fontos lenne, hogy végig olvasd. És az is fontos, hogy a képeket is megnézd. Szeretnénk, ha visszajönnél. Te voltál a legjobb páciensünk itt. Te mutattad a legnagyobb fejlődést. És most… Te talán segíthetnél nekünk. Lehetnél a tábor reklámarca, mert már kiterjeszkedtünk Svédországba és most megcéloznánk Németországot is. Lehetnél a tábor arca/teste. Így tökéletes példát mutathatnál az itteni lányoknak. Mesélhetnél az életedről, mutathatnál nekik képeket. Biztosítanánk neked egy lakást. A modellkedésért persze fizetnénk is és megkapod az összes ruhát is, amit csak viselned kell.
   Azt, hogy mikor vállalnád el és meddig rajtad áll, bármikor szívesen látunk.

Üdvözöl.: Minden régi ismerős Dániából.

U.i.: Kérlek, nézd meg a mellékelt képeket és csak azután dönts.

   Megviseltek a képek. Már a szöveg is szíven ütött. Látni lehetett, hogy tábort felújították. Az épület régi fehér falai most barátságos narancssárgán, míg az ebédlő vörösen díszelgett. Mosolygó molett lányokat láttam a tábortűz mellett a hátsókertben. A következő képeken, pedig pityergő kisgyermekeket. Olyanok, mint én voltam. Szomorú, elkeseredett, gömbölyded lányok. De akármennyire is menni akartam, annál jobban nem hagyhattam itt Harry-t. Nem számít, mit mondok, mert akármennyire is el akarok menni, nélküle sehova sem tudnék.
   Felálltam és leindultam a nappaliba. Kis kitérőt tettem és elmentem a fiúk ajtaja előtt, hogy beszélhessek Louis-szal és Harry-vel…
   - Ennyi nyomik, egy Royal Flush. Köszönöm felség -, de egyszerűen nem tudtam. Bár ráfoghatnám, hogy a fiúk pókerjátszmája gátolt meg benne. De ez csak a saját gyávaságom. Azt, hogy mennyire bizonyítani akarok. Hogy valamiben egyedül is képes vagyok döntést hozni.
   Lent ettem egy narancsot, majd felmentem, ugyanazon a vonalon, mint amin lejöttem.
   - Louis cseszd meg! – kiabált ideges Harry.
   - Várjatok. Tudok egy jó viccet – kiáltott fel Louis. – Liam mond, hogy ne rappeljek!
   - Louis ne rappelj – mondta tétován Liam.
   - Jóú – mondta Louis, mire furcsa hangon nevetni kezdett. Kettőt kopogtam az ajtón. – Bassza meg! – morgott Louis.
   - Ki vagy? – kiabált ki Niall.
   - A kaszás – vágtam rá azonnal. – Ki lennék? Skylar.
   - Adjatok egy párnát kurva gyorsan! – kiáltott fel Harry.
   - Be akarok én menni oda? – kérdeztem, mire mind az öten rávágtak egy egyértelmű nemet. Visszamentem a szobámba.

   - AKARTÁL VALAMIRŐL BESZÉLNI VELÜNK? – KÉRDEZTE HARRY AMIKOR BEJÖTT A SZOBÁMBA. Gyorsan lecsuktam a gépemet, nehogy meglássa az üzenetet és odamentem hozzá.
   - Csak unatkoztam – vontam vállat és megcsókoltam. – Gondoltam nálatok izgisebb.
   - Pókereztünk – nevetett fel.
   - Vetkőzőset? – mosolyogtam rá. – Csak, mert akkor gondolom ritka szar lehettél, mert párnát kértél.
   - Igen azt és igen szar voltam. Nem akarsz velem játszani? – kérdezte miközben hátrált velem az ágyam felé. – Privát buli lenne.
   - Még szerencse, hogy nem akarod meghívni a fiúkat is – nevettem fel. – De most nincs kedvem játszani – álltam meg előtte.
   - Ki mondta, hogy játszanánk? – vonta fel a szemöldökét.

   (1 HÉTTEL KÉSŐBB)
   Harry egyre többet volt házon kívül, a fiúkkal együtt. Bár az elmúlt egy hét alatt három fellépésük is volt, így megértem őket.  Csak az volt a baj, hogy egyikre sem tudtam elmenni a suli miatt. És egyre kevesebbet sikerül gondolnom az ajánlatra, de minden álmomban a kislányok arcát látom magam előtt.
   A telefonom keservesen pörgött az asztalon.
Gyere a városi csarnokba, ahol próbálunk. Fontos! xoxo Harry
   Felvettem gyorsan egy fekete ruhát, amin színes virágok voltak, valamint egy magassarkút és már mentem is.


ruha: