13♥

13. Fejezet~Nyilvánosan

   MIUTÁN VESZEKEDTÜNK EGY KICSIT A FIÚK ELDÖNTÖTTÉK, HOGY HA VAN FEHÉR NEMÜNK ABBAN IS NYUGODTAN BELEMEHETNÉNK, MIVEL ŐK IS BOXERBEN FOGNAK FÜRDENI.  A lányokkal felköhögtünk. Majd bevonultunk az egyik sátorba, ahova letettük a táskáinkat és átnéztük a cuccainkat. Szerencsére mindenki talált olyat, amiben fürödhetett. Kivéve engem. A lányok átnyálazták a fehérneműimet és arra döntésre jutottak, hogy sürgősen el kell engem vinniük, vásárolni ilyen téren.
   - Francia, francia, francia – dobálta a bugyikat Bills én meg csak kapkodtam. – Nincs egy tangád?
   - A francokat nekem olyan – förmedtem rá. – Nem hordok olyat és nem is mennék ki benne fürdeni.
   - De ha azt akarod, hogy Harry… - kezdte Nora is.
   - Nem akarom! – kiabáltam.
   - Lányok minden rendben? – kérdezte Harry, természetesen kívül maradva. Teljesen elvörösödtem. A lányok meg röhögve világosították fel, hogy minden a legnagyobb rendben.
   - Akkor én nem fürdők – húztam ki magam és visszagyömöszöltem a táskámba a szétszórt holmikat. – Nem fogok fehérneműben flangálni. Vagy fürdőruha, vagy semmi.
   - Meztelenül? – nevetett Bills.
   - Ha velem vagytok, nudizhatunk – vontam meg a vállamat. Amint kimondtam elnevettem magam. Miután lenyugodtunk megtudakoltam, hogy melyik sátor kié. Amiben voltunk az elvileg Billsé és Louisé. Ez volt a legszélső. Mellettük Liamék sátora, majd Zayn és Niall sátra következett. Az amiben én alszom a sátor-sor másik végén volt. Felálltam és fogtam a táskámat, majd átmentem az én sátramba.
   Kivettem a táskámból egy csíkos pólót, aminek rongyos volt az alja, így a hasamból egy kis rész kilátszott, valamint egy türkiz színű rövidnadrágot. A hajamat copfba fogtam. Belebújtam egy papucsba és kimentem a sátorból.
   - Te így fogsz úszkálni? – kérdezte Harry, ahogy kiléptem.
   - Nincs miben úszkálnom. Hát nem úszkálok – vontam vállat. A szemeiben furcsa tűz égett. Mintha csak azt mondaná, kihívás elfogadva. – Most miért nézel így rám?
   - Semmi, semmi – hátrált be a sátorba. – Tényleg semmi – dugta ki a fejét, majd visszament.

   EGY FÉL ÓRA UTÁN KIVEZETTÜK A FIÚKAT A TÓHOZ, AKIK RÖGTÖN BELEUGROTTAK. Bills és Nora óvatosan merültek be én pedig leültem egy közeli fa tövébe. És elmélkedtem.
   Most akkor megpróbálom a gondolataimat elkövetkeztetni Harry Styles-tól, mert az, hogy megcsókolt, kétszer, biztosan nem valós. Megtörtént, de az életem nem csodákra épül. Az sem csoda volt, hogy lefogytam, hanem kínszenvedés.
   Szóval elterelés… Amberlie. Na arról a ribancról még csak ne is beszéljünk. Több szintes a gyűlöletem iránta. Úristen ez az egyetlen az életemben, amit pontokra tudok szedni. De nézzük a mostani helyzetnek megfelelő pontrendszert. Járt Louis-szal. Most Harry-t akarja. (Megint visszatértünk hozzá). Niall és Zayn barátnőjén keresztül akar eljutni hozzá. Benyalizik.
   Könyvet írhatnék Utálatom tárgya címmel. Olyan vastag lenne, mint a make-up a lányon. Ember nem bírná el a súlyát.
   - Jönnöd kellene fürödni – ült le mellém Liam. – Jó a víz.
   - Hidd el ma már tapasztaltam – nevettem fel. Tekintetem most a tóra szegeződött, ahol Harry a nyakába vette Nora-t, aki a Louis nyakában ülő Bills-szel birkózik. – Mond csak… Bejön Nora?
   - Nem is tudom. Szép, aranyos és kedves is – nevetett fel. – Most akkor tetszik? – Én is felnevettem. – Ja, bírom – bólintott kis hallgatás után.
   - De holnap Bills-szel visszamennek London-ba – suttogtam. – Míg mi itt maradunk még három hónapot.
   - Hogy érted azt, hogy mi?
   - A szüleim vissza akarnak költözni Londonba – motyogtam, mire finoman meglökött a vállával.
   - Melegen ajánlom a velünk szemben lévő házat – mosolygott.
   - Megfontoljuk – nevettem.
   - Vissza a kérdéshez. Neked bejön Harry? – húzogatta a szemöldökét. – Ne kezdj akadozva beszélni. Láttam, amit láttam.
   - Aranyos – mondtam. Ez már előre lépés. Ekkor mentőileg megcsörrent a mobilom. - Van erre térerő?
   A kijelzőn Clay neve volt, hát felvettem. – Szia, mondjad.
   - Otthon vagy?
   - Nem. Valahol az erdőben kempingezünk – kuncogtam. – Miért?
   - Gondoltam eljöhetnél velem Oslire-be, a tengerpartra – mondta Clay. Oslire egy fél órára lévő napsütötte üdülőváros. Anglia talán legdélebbi városa. Csodás homokos tengerparttal.
   - Ne haragudj. Majd máskor bepótoljuk. Megígérem, megtoldjuk akkor egy vacsival is – győzködtem. Clay felnevetett.
   - Rendben, akkor jó szórakozást – búcsúzott. Kinyomtam és ekkor valaki felkapott. A telefonom kiesett a kezemből.
   Reflexszerűen a támadóm nyakába kapaszkodtam. A teste hideg volt és vizes. Ez nem Liam volt. Felnéztem az arcára és Harry robogott velem a víz felé, majd beugrott. Velem együtt.
   Mikor a felszínre értem Harry már rég fent volt. Mikor meglátta, hogy őt nézem elmosolyodott és közelebb úszott. Kicsit megijedtem, így hátraléptem. De utánam nyúlt.
   Megcsókolt.
   Ott
   mindenki
   előtt.
   Mikor elváltak ajkaink én csak kérdőn néztem rá – ilyenkor mi mást tehettem volna. – Harold engeded el! – hallottam Louis hisztérikus visítását, majd olyan gyorsan kezdett úszni felénk, mint egy delfin. Harry meg is jegyezte egy nézd, delfin mondattal, majd elém állt és játékosan elkiáltotta magát.
   - Csak a testemen keresztül – kiabálta, majd Louis ráugrott. Belecsapódtak a vízbe. Kihasználva az alkalmat menekülni akartam, így a part felé úsztam, de valaki megragadta a derekamat és megpuszilt.
   - Eszedbe ne jusson – suttogta Harry a fülembe.

   Az este további része is elég érdekesen telt. A tábortűz mellett mályvacukrot sütögettünk és énekeltünk. Kicsit később pedig két oposszum jelent meg a mályvacukros zacskónál és falatozni kezdtek. Niall persze megmentette a kaját, majd halálra váltan közölte a tényeket.
   - Az oposszum szeme piros volt.
   - Elvetted tőle a kajáját, csodálkozol rajta? – kérdezte Bills Louis-t ölelve. Hogy tudott megijedni két kis oposszumtól?
   Majd miután eloltottuk a tüzet mindenki elment aludni.
   - Nem kapok jó éjt, puszit? – kérdezte szomorúan miután befészkeltem magam két jó meleg takaróba.
   - Ha idejössz érte – mondtam fáradtan, majd Harry fölém hajolt és megcsókolt. Úgy egy perc után elfordítottam a fejem és megköszörültem a torkom. Nem vagyok szívesen semmi jónak az elrontója, de ezt most muszáj volt. – Jó éjt, Harold.
   - Jó éjt Skylar – nevetett, majd átölelt. Mielőtt mély álomba zuhantam volna még éreztem, ahogy a hajamat csavargatja.