●2●

~Harry nagyon "házsártos" reggel, sohasem kel fel és ha mégis, akkor igazán rosszkedvű.


Kapitel 2. – Terv
   - KOMOLYAN MONDOM LOUIS, HA TEHETNÉ, A TEKINTETÉVEL MEGFOJTANÁ GUS-T - ÚJSÁGOLTA BILLS NORA KEZÉT SZORONGATVA. Már túl voltunk az „Úristen te élsz” részeken, így most egymásnak öntöttük ki a szívünket.
   - Kellene Gus-nak egy barátnő – tűnődtem a falnak támaszkodva, mire mindkettejük tekintete rám szegeződött. – Akkor Louis biztos biztosabban érezné magát.
   - Beszéld meg Gus-szal – vont vállat Nora.
   - Miért én? – háborodtam fel. Ha ezt a lépést megteszem, akkor Harry-től elbúcsúzhatok. Ha szakít Caroline-nal nekem szabad a pályám a boldogsághoz, de ha eljátszom az álompárt Gus-szal búcsút inthetek a boldogságnak.
   - Te vagy a barátja – mondta Bills.
   - Én pedig nem tudok… Egy ideig itt fogok tartózkodni – mutatott magára Nora.
   - De Bills te régebb óta ismered – hisztériáztam.
   - Te hülye állat, gondolkodj már – rivallt rám Bills.
   - Jó, bocsi, de… Harry megcsókolt az előbb és… - kezdtem el mesélni, de Bills felvisított.
   - Akkor még inkább. Had lássa, hogy elérhetetlen vagy – mosolyogott rám. Én nem így láttam, de túl jó a szívem. Megteszem Louis-ért és Bills-ért. De miért vagyok ennyire hülye?
   - Van egy jobb ötletem – villant fel fejem felett a villanykörte. Nora és Bills kíváncsian csillogó szemekkel meredtek rám, mire hatalmas mosolyt erőltettem az arcomra és kikukucskáltam az ajtón. Kint mindenki ott volt, kivéve Harry-t. Nem remélt ráadás.
   Odaléptem Gus-hoz, átkaroltam a nyakát. – Csókolj meg – suttogtam a fülébe, mire értetlenkedő hümmögést hallatott. – Ne kérdezz, csak csókolj meg. Később mindent elmondok.
   Aprót bólintott, majd kicsit elhúzódtam tőle, ő pedig ajkait az enyémekre tapasztotta. Szorosan átfontam karjaimat a nyaka körül, ő pedig a derekamnál fogva magához szorított. Édes volt a csókja, de furcsa bizsergés járta át a testemet. Mintha a bátyámmal csókolóznék, mintha Louis-szal csókolóznék… Ebbe még belegondolni is… furcsa… rossz… Undorítónak nem nevezném Gus csókját, csak azt ha Louis-szal való csókolózásra gondolok. Fújj…
   Mikor elváltak az ajkaink a fiúk fütyültek és tapsoltak. Louis arcán megkönnyebbülés suhant át. Felnevettem, majd elnéztem Gus válla fölött és megpillantottam Harry-t, aki éppen a telefonját szorongatta a kezében. Aprót eltátottam a számat a meglepődöttségtől, majd behunytam a szemeimet. Miért van az, hogy akármikor másnak szeretnék jót tenni, mindig én kerülök ki belőle rosszul? Úgy érzem egy körforgás, amit nem lehet megállítani: egy ördögi kör, amiből nincs menekülés számomra.
  Harry sarkon fordult és eltűnt a fordulóban. Mélyet sóhajtottam és egy bocsánatkérés közepette kihátráltam a női mosdóba. Rátámaszkodtam a mosdó szélére és lehajtottam a fejemet. Három hangulatom percenként változott. Az egyik: nem akarok már sírni, mert mióta megismertem őket az életem másról sem szól csak arról, hogy milyen esetekben bőgök. A másik: sírni akarok, csak nem tudok, mert még valahol bennem mélyen él az első indok. És a harmadik: el akarok süllyedni most rögtön, amiért ekkora nagy állat vagyok. Bár az utolsó általánossági érzetet nyújtott.
   Lecsúsztam a fal mentén egyenesen a mosdó mellett nem törődve azzal, hogy koszos-e a padló vagy sem. Egyszerűen csak pár pillanatig meg akartam szűnni. És akármilyen erősen is próbáltam nem sikerült. És fájt a lelkem, amiért ezt tettem.
   Louis és Bills kapcsolata miatt kellett megcsókolnod. Sajnálom. Skylar xx
   Írtam Gus-nak, majd lejjebb görgettem a névlistát: Harry-ig. Itt lenne az ideje egy magyarázkodó üzenetnek? Egy szánalomra méltó üzenetnek? Vagy mindkettőnek?
   Hol vagy? ~ Gustave
   A női mosdóban, miért? xx
  Ám választ erre már nem kaptam. A homlokomhoz szorítottam a telefont és gondolkodni kezdtem. Az életemen (?).
   Kopogtak a mosdó ajtón. Mivel ez egy nyilvános mosdó elég furcsa, hogy az emberek kopognak rajta. De az illető még kettőt kopogott. – Jöjjön csak – motyogtam és felálltam a földről, de egy nő helyett egy szál rózsa kandikált befelé. Egy szál rózsaszín rózsa. Bár nem sokat tudtam a virágokról annyit tudtam, hogy a rózsaszínű rózsa jelenti többek között: a gyengéd szeretet.